Banksy Putyinos falfirkájából is ukrán bélyeg lett
A dzsúdóteljesítményére büszke orosz elnökre emlékeztető figurát egy kisfiú teremti földhöz az évfordulóra megjelent bélyegen, amin egy félreérthetetlen üzenet is szerepel Putyinnak címezve.
A dzsúdóteljesítményére büszke orosz elnökre emlékeztető figurát egy kisfiú teremti földhöz az évfordulóra megjelent bélyegen, amin egy félreérthetetlen üzenet is szerepel Putyinnak címezve.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az emberek megfélemlítése és sajnos ez a politika hatásosan működik – mondta a HVG-nek Anna Sisova, A hatalom markában –az Új Nagyság-ügy című film rendezője. A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF) bemutatott film arról szól, miként teszik tönkre a fiatalok életét a hatalomnak dolgozó besúgók és provokátorok. A rendező beszélt arról is, milyen embertelen körülmények között tartják fogva Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.
Az orosz agresszió első napjait jellemző sokk után hamar magára talált Ukrajna, és tavaly ősszel már visszafoglalta a 2022. február 24-e után elvesztett területek közel felét. Az agresszor visszaszorítása után általában derűlátás jellemzi Ukrajna polgárait, ám félő, hogy az optimizmus túlzott. Ezt tapasztalták ukrajnai útjukon a hvg360 munkatársai, Németh András és Túry Gergely. Kijevi riport a háború kezdetének első évfordulóján.
A szovjet emlékműre háborúellenes üzeneteket vetítettek.
A nyugati szövetséget összekovácsolta, Oroszországot Kína mellé sodorta, az úgynevezett Globális Délt pedig hidegen hagyja az egy éve Moszkva által kirobbantott ukrajnai háború. A konfliktus vége még nem látszik, a tanulságait már elemzik, a jövőben pedig tömbösödést és potenciális új hidegháborút látnak az elemzők.
A háborúk tárgyalásokkal végződnek, de a harcmezőkön dőlnek el a feltételek. Egy évvel Putyin agressziójának kezdete után sem kivehető, mi vethet véget a százezrek halálát hozó öldöklésnek. Az ukránok fáradtak, de nem adják fel, tavaszi ellentámadásukban bíznak. A Krímmel zsarolhatnák meg a belharcok jeleit mutató Kremlt. Az oroszokat senki sem kérdezi, akarnak-e még harcolni.
Mi történik az orosz-ukrán fronton? Miért tudta megállítani és megfordítani az orosz offenzívát Ukrajna? Hogyan kerül képbe egy zsoldoshadsereg, és valóban eszkalálhatja-e a háborút a Nyugat? Az elmúlt 12 hónap harctéri összefoglalója.
Oroszország a hadserege és nukleáris arzenálja miatt gondolja azt, hogy nagyhatalom. Ha megnyomja az atomeszköz indítógombját, akkor bevallja, hogy fegyveres erői alulmaradtak, írja a híres történész.
Számos oka van annak, hogy Ukrajna ilyen jól tartja magát, és nem jöttek be azok az orosz számítások, amelyek szerint Ukrajna rövid időn belül kapitulál – mondta a hvg360-nak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Szerinte az ukránok tudják, ha veszítenek, teljesen megszűnhet az államiságuk.
Az orosz-kínai közeledés az ukrajnai háború eszkalációjával fenyeget.
A moldovai külügyminisztérium közölte, hogy „gondosan tanulmányozza” a dokumentumot.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő két nappal a háború előtt így nyilatkozott: „A Nyugat katonai értelemben nem része ennek a konfliktusnak, és deklaráltan nem akar háborút Ukrajnáért Oroszországgal. Azért viszont tehet, hogy összességében kudarcot valljon az oroszok kísérlete.”
Rastistav Káčer szerint a magyar miniszterelnök Ukrajna lerombolásának árán akar békét.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin pár nap eltéréssel elmondott beszédükben szinte azonos hevességgel támadták az értékromboló dekadens Nyugatot. A NATO-ellenes kirohanásukban már voltak árnyalatnyi különbségek, igaz, az egyikük közvetlen ellenségének tartja a szövetséget, a másik pedig az egyik tagországát vezeti.
Eltérést tapasztalni az ukránok és a Nyugat céljai között. Az ukránok ragaszkodnak az összes elfoglalt terület visszaszerzéséhez, benne a Krímmel. Bár a nyugati szövetségesek ennek nyilvánosan nem mondanak ellent, négyszemközt csak kevés politikus vallja, hogy van a reális esély a félsziget visszahódítására, írja a brit lap a müncheni biztonságpolitikai konferencia után.
Nem lett történelmi jelentőségű az a beszéd, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott kedden délelőtt, három nappal a totális orosz invázió megindításának első évfordulója előtt és egy nappal azután, hogy amerikai kollégája, Joe Biden szintén történelmi jelentőségű látogatást tett Kijevben. A közel kétórás beszéd egyetlen igazán érdemi eleme a nukleáris fegyverarzenál korlátozását érintette, nyugatellenes kirohanásokkal spékelve.
Alig néhányan tudtak az amerikai elnök ukrajnai útjáról.
Mit olvashatott a közelgő háborúról egy évvel ezelőtt az, aki a hvg.hu-ra kattintott? A közelgő évfordulóig minden nap felidézzük, mi jelent meg a hvg.hu-n a témában, és milyen előjelei voltak az inváziónak. 2022. február 20-a van...
Hamarosan új életet kezdhetsz Németországban! – így reklámozhatná szolgáltatásait az az orosz férfi, aki maga is Berlinig szökött Putyin és az ukrajnai háború elől. Szergej P.-nek azonban nincs szüksége reklámra: megkérdőjelezhető módszerei ellenére könnyen jut „ügyfélhez”. A Deutsche Welle riportja.
Emmanuel Macron francia államfő egy vasárnapi interjúban megerősítette, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország vereségét szeretné, de óvatosságra intette mindazokat, akik „mindenekelőtt Oroszország szétzúzását” célozzák.